szeg³ A: 1138/ Scegze [sz.] [szn.] (MNy. 32: 131); 13. sz. közepe/ uoſ ſcegegkel (ÓMS.); 1416 u./¹ zègèzėc [sz.] (BécsiK. 70); 1564 zeogh (OklSz.); nyj. szëg (ÚMTsz.) J: ’hegyes végű fa- v. fémrudacska, vminek beveréssel való rögzítésére v. összekapcsolására | Nagel, Stift’ # Sz: szegez 1138/ [sz.] [szn.] (↑) | szeges 1212 ? Zeges [szn.] (OklSz.); 1585 szeges (Cal. 205) | szegel 1704 leszegelni [sz.] (NySz.) | szegecs 1790 k. Szegecs ’kányazsombor 〈növénynév〉 | Knoblauchskraut’ (Nyr. 85: 211); 1835 ’szöghöz hasonló fém kötőelem | Niet, Nägelchen’ (Tzs. Zweck a.)
Örökség az ugor korból. | ≡ Vog. (T.) süŋ, (P.) säŋk, (UL.) säŋokoə: ’ék’ [ugor *seŋkɜ ’ua.’]. ⌂ A szó belseji *ŋk > m. g hangváltozáshoz vö. →bog, →szeg¹ stb. A jelentések az alapszó jelentéséből magyarázhatók. ⌘ A szegecs nyelvújítási származékszó.
☞ Bárczi: SzófSz. szeg a., szög a.; TESz.; MSzFE. szeg a., szög a.; EWUng.→ kakatszeg, sasszeg, szeg², szegfű¹UN UEW. № 1848