szamojéd A: 1750 Samojedák (NSz.); 1799/ szamojéd (NSz.); 1833 szamojeda [□] (NSz.) J: ‹fn› 1750 ’Oroszország északkeleti és Szibéria északi részén lakó, a magyarral rokon nyelvet beszélő uráli nép tagja | Samojede’ (↑) | ‹mn› 1833 ’a szamojédokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | samojedisch’ (↑)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Samojede; ang. Samoyed, Samoyede; fr. Samoyède; or. самодий, (R.) самоед; stb.: ’szamojéd’. Az oroszból terjedt el [tisztázatlan eredetű; népetimológiás fejlemény lehet az or. само ’maga-’ és ед- ’eszik’ alapján]. ⇒⌂ A magyarba a német vagy orosz irodalmi nyelv közvetítette.
☞ TESz.; Hajdú: UNyAK. 93; EWUng.→ jászol, számszeríj