szaltó A: 1882 saltót (SzfvV. 1882. jan. 17.: [3]); 1897 Salto (szaltó) (PallasLex.) J: ’〈átfordulásos〉 légbukfenc | Salto’ – De vö. 1828 Saltomortáléban ’többfordulatos ugrás, halálugrás mint artistamutatvány | Salto mortale’ (NSz.)
Olasz jövevényszó, német közvetítéssel is. | ≡ Ol. salto ’ugrás; szaltó’; – vö. még ném. Salto ’szaltó, szabad átfordulás’. Az olaszban a lat. saltus, saltum ’ugrás, légbukfenc’. ≋ Megfelelői: le. salto; or. сальто; stb.: ’szaltó’. ⌂ Szótörténeti adatok alapján lehetséges, hogy önállósulással keletkezett a szaltómortále (↑) összetételből; ehhez vö. ol. salto mortale; ném. Salto mortale; stb.: ’többfordulatos ugrás’, tkp. ’halálugrás’.