szak-

I  szakíró A: 1814 Szakiró (NSz.) J: ’vmely tudományszak v. szakma témaköréből tanulmányokat közlő tudós | Autor von Fach- od. Sachbüchern’ | szakértő A: 1829/ szakértők (NSz.) J: ’szakvélemény nyilvánítására illetékes személy | Sachverständiger’ # | szakember A: 1839 szakembereket (Hirnök 1839. nov. 7.: [4]); 1841 szak embere (Szily: NyÚSz.) J: ’a tudomány vmely ágának v. vmely szakmának alapos ismerője, művelésében gyakorlott személy, specialista | Fachmann, Spezialist’ # | szaktudomány A: 1839 szaktudományát (NSz.) J: ’tudományág, tudományszak | Fachwissenschaft’ | szakosztály A: 1840 szakosztályok (NemzetiU. 1840. febr. 1.: 38); 1844 szakosztályunk (NSz.) J: ’a munkaterület egy-egy ágával, részterületével foglalkozó osztály, ügyosztály | Fachabteilung’ # | szakvélemény A: 1883 szakvéleménye (NSz.) J: ’tudományos v. szakmai kérdésekben szakember által adott irányadó vélemény | Expertise, Gutachten’ | szakszervezet A: 1890 szakszervezetek (Népszava 1890. szept. 28.: 2); 1899 szakszervezetekbe (NSz.) J: ’munkavállalóknak szakmák szerint alakult érdekvédelmi tömegszervezete | Gewerkschaft’ # | szakbarbár A: 1948 szakbarbárból (SzabN. 1948. máj. 30.: 4); 1956 szakbarbár (NSz.) J: ’(magasabb képzettségű) személy, akit saját szakterületének kérdésein kívül más nem érdekel | Fachidiot’ | Ilyenek még: szaktárs ’velünk azonos (ipari) szakmában dolgozó személy | Fachgenoss’ (1839: Figyelmező 1839. okt. 29.: 712); szakismeret ’vmely tudomány(ág) v. gyakorlati szakma műveléséhez szükséges ismeret | Fach- od. Sachkenntnis’ (1840: Hirnök 1840. szept. 14.: [3]); szakiskola ’szakmára előkészítő iskola | Fachschule’ (1842: NSz.); szakirodalom ’vmely tudományág v. szakma részleteire v. egészére vontakozó irodalom | Fachliteratur’ (1843: Majer: MKépRef. 78); szakvizsga ’szükséges szakismeretekből tett vizsga | Fachprüfung’ (1865: Kalauz 1865. jan. 31.: 29)II  szakszerű A: 1838 szakszerű (NSz.) J: ’tudományos v. a szakmai igényeket kielégítő | fachgemäß’ | szakavatott A: 1843 szakavatottabbakra (NemzetiU. 1843. jan. 21.: 46); 1853 szakavatottsággal [sz.] (NSz.) J: ’szakértő | fachkundig, sachverständig’ | szakképzett A: 1845 szakképzettségi [sz.] (Jelenkor 1845. ápr. 27.: 200); 1867/ szakképzettséget [sz.] (NSz.) J: ’szakértő, kvalifikált, szakképesített | fachkundig, qualifiziert’

Tükörfordítások előtagja, azonos a →szak³ (→szakma) szóval. |  ⌂  Mind az 1., mind a 2. csoport tükörfordításai német mintára alkotott összetett szók; vö. Fachmann, Fachwissenschaft; fachgemäß, fachkundig; stb. A régebbi összetételek nyelvújítási szavak, főleg ezek analógiás hatására keletkeztek az újabb összetételek (pl. szakszervezet). – Utótagok a magyarban (címszók kivételével): író (→ír¹), értő (→ért), tudomány (→tud), vélemény (→vél), szervezet (→szerv), avatott (< →avat), képzett (< →képez).  ∼  A szaki ’szaktárs’  (1920: Nyr. 49: 88) szórövidülés a szaktárs-ból -i kicsinyítő képzővel.

Szily: NyÚSz.; TESz.; EWUng. avat, barbár, ember, ért, ír¹, képez, osztály, szakma, szer², szerv, tud, vél