sukk A: 1743 schuch (EWUng.); 1757 such (MNy. 60: 489); 1765 Schukbúl (MNy. 60: 489); 1791 schúkot (NSz.); 1878 sukkos [sz.] (NSz.) J: ’egy fajta hosszmérték, láb | Art Längenmaß, Fuß’

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) schuəhh, – ném. Schuh: ’cipő; egy fajta hosszmérték, láb’ [indoeurópai eredetű; vö. gör. σκύλος ’állatbőr, héj, tok’; lett čàula ’héj, tok’; stb.].  ≋  Megfelelői: szbhv.  (N.) šȕv; szlk.  (R.) šúch; stb.: ’láb ‹mint hosszmérték›’.  ⌂  A szóvégi k(k) valószínűleg hanghelyettesítés eredménye; vö. →hapták, →sakk stb.

TESz.; EWUng. bocskor, huta, suszter, suviksz