sterilis ∆ A: 1845 sterilis (PestiH. 1845. márc. 9.: 158) J: 1 1845 ’meddő, terméketlen | unfruchtbar’ (↑); 2 1900 ’csírátlan; csírátlanított | keimfrei; sterilisiert’ (Tolnai: MagySz.)

steril A: 1854 Steril (Forst.) J: 1 1854 ’meddő, terméketlen | unfruchtbar’ (↑); 2 1900 ’csírátlan; csírátlanított | keimfrei; sterilisiert’ (Tolnai: MagySz.); 3 1940 ’sikertelen, haszontalan | erfolglos, nutzlos’ (Msn. 12: 135)

sterilizál A: 1881 sterilizálja (OrvH. 1881. jan. 16.: 62) J: 1 1881 ’csírátlanít | entkeimen’ (↑); 2 1900 ’meddővé tesz | unfruchtbar machen’ (Tolnai: MagySz. Steril(is) a.)

sterilitás A: 1886 sterilitas [es. nem m.] (Babos: KözhSzt.); 1897 Sterilitás (PallasLex.) J: 1 1886 ? ’meddőség, terméketlenség | Unfruchtbarkeit’ (↑), 1897 ’ua.’ (↑); 2 1957 ’csírátlanított állapot | keimfreier Zustand’ (Bakos F.: IdSz.); 3 1957 ’szellemi terméketlenség | geistige Unfruchtbarkeit’ (Bakos F.: IdSz.)

A szócsalád sterilis, sterilitás tagjai latin jövevényszók. |  ≡  Lat. sterilis ’terméketlen, meddő; üres, hozam nélküli’ [indoeurópai eredetű; vö. óind starī́h ̣ ’meddő tehén; még nem borjazott tehén, üsző’; gót staírō ’terméketlen’; stb.] | lat. sterilitas ’terméketlenség’.  ≋  Megfelelői: ném. Sterilität ’terméketlenség; steril állapot’; fr. stérilité ’terméketlenség; szegénység’.  ⌂  A szó eleji s-hez vö. →stáció, →stúdium stb., a szóvégihez vö. →agilis, →április stb.; a sterilitás végződéséhez vö. →humanitás, →kapacitás stb. A főnév 2. jelentése német hatásra vall.

A steril és a sterilizál nemzetközi szók. |  ≡  Ném. steril; ang. sterile; fr. stérile; stb.: ’terméketlen, meddő; steril’ | ném. sterilisieren; ang. sterilize; fr. stériliser; stb.: ’sterilizál’; – vö. még lat. sterilizare ’ua.’.  ⇒⌂  A magyarba főleg német közvetítéssel kerültek át, az ige talán a tudományos latinból is.

☞ TESz. steril a.; EWUng. steril a.→ csira²