sopár A: 1604 Sopar (Szenczi Molnár: Dict. Micrólogus a.) J: ‹fn› 1604 ’fösvény, zsugori személy | Geizhals’ () | ‹mn› 1604 ’fösvény, fukar | geizig’ ()

Bizonytalan eredetű, esetleg származékszó. |  ⌂  Talán a →¹ ige siv- tőváltozatából -ár névszóképzővel jött létre; vö. →búvár, →kopár stb. Hangtani, alaktani és jelentéstani szerkezetéhez vö. →sopánkodik.  ⚠  A sopár és a →sóvárog etimológiai összefüggése a két szó szemantikai kölcsönhatása ellenére sem meggyőző.

TESz. sóvárog a.; EWUng. ¹