slussz A: 1891 slusszon (Üstökös 1891. máj. 24.: 252); 1901 slusszkötő (Nyr. 30: 542); 1906 slúsz (NSz.); nyj. slucckötővel (ÚMTsz.) J: 1 1901 ’derék, derékbőség | Taille’ (Nyr. 30: 542); 2 1904 ’vége!, nincs tovább! | Ende, Schluß 〈als Präd.〉’ (Radó: IdSz.); 3 1952 ’zárókő 〈boltívben〉 | Schlußstein’ (Nyr. 76: 114); 4 1966 ’egy fajta hús | Art Schweinefleisch zwischen Rippenstück und Keule’ (Bakos F.: IdSzKéz.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Schluß ’valaminek a vége, befejezés, lezárás; összezáródás, összecsukódás; stb.’, (h.) ’derék, derékbőség; egy fajta disznóhús’ [< ném. schließen ’becsuk; lezár, elzár; összeilleszt; stb.’]. Vö. még ném. (au.) Schlußbraten ’egy fajta húsdarab’. ⌂ A magyarba különböző szaknyelvekből, többszörös átvétellel került.