sittel A: 1888 sittolt (Zolnay–Gedényi); 1926 sitolva [sz.] (Kálnay–Benkes: Tolv.) J: ’elfog 〈rendőr〉, őrizetbe vesz; bebörtönöz | in Haft nehmen; einkerkern’ – De vö. 1901 besittöl (Zolnay–Gedényi); 1950 besitteltre [sz.] ’ua.’ (Zolnay–Gedényi)
sitt A: 1929 sit (Zolnay–Gedényi); 1930 sittre (Zolnay–Gedényi) J: ’börtön, fogház, fegyház | Gefängnis’
A szócsalád alapja, a sittel egy összetételi utótag önállósulásával jött létre. | ⌂ A besittel-ből (↑) önállósult. Ez a ném. (argó) verschütten ’őrizetbe vesz; tömlöcbe vet’ részfordítása [az aln. schütten ’megakadályoz, meggátol; bezár, becsuk; lefoglal; stb.’]. Vö. még ném. (argó) verschütt ’fogház, börtön’, verschütt gehen ’sittre kerül’. ⌂ A →be¹ igekötő olyan szavak analógiás hatásával magyarázható, mint a becsuk, bezár stb. A sittel alak csak a fentebb említett összetételben mutatható ki.
A sitt elvonás. | ⌂ A sittel-ből lett elvonva.