siseg × A: 1604 ſiſegec (Szenczi Molnár: Dict. Pípilo a.) J: 1 1604 ’csipog | piepsen’ (↑); 2 1787 ’susog | säuseln’ (NSz.); 3 1808 ’sistereg, sziszeg, serceg | zischen, knistern’ (Sándor I.: Toldalék)
sistereg [1] A: 1766 sistorgattyák [sz.] (NSz.); 1793 siſztergö [sz.] (MNy. 43: 308); 1829/ sistergését [sz.] (NSz.); 1838 Csisztereg (Tsz.); 1850/ Sistereg (NSz.); 1870 sistėrėg (CzF.); 1875 sesztėrgėtt (Nyr. 4: 86); 1876 süstörög (Nyr. 5: 424); nyj. sësztërëg, sistyërëg, sösztörög (ÚMTsz.) J: 1 1766 ’csikorog, csikorgó hangot ad | knirschen’ (↑); 2 1793 ’sercegő hangot ad | zischen, knistern’ # (↑)
sisterékel × A: 1779 sisterékel (NSz.); 1791 sisztirikel (NSz.); 1862 siterékkel (NSz.); 1870 sisterékėl (CzF.) J: ’sistereg, sziszeg, serceg | zischen, knistern’
sisereg × [1] A: 1783 sisereg (NSz.); 1826 siserg (NSz.); 1863 Sisėrėg (Kriza [szerk.] Vadr. 516); 1870 sisergése [sz.] (CzF.); nyj. sisörög (ÚMTsz.) J: ’sistereg, sziszeg, serceg | zischen, knistern’
siserékel ∆ A: 1790 siserékel (NSz.) J: ’sistereg, sziszeg, serceg | zischen, knistern’
Valószínűleg a szócsalád alapja, a siseg onomatopoetikus eredetű. | ⌂ A →susog palatális párja. A szóvég -g gyakorító képző. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a siseg tulajdonképpen a →sí¹ származéka; ebben az esetben a szó belseji s gyakorító képző. – A szócsalád többi igei tagja feltehetőleg a siseg alapján keletkezett játszi gyakorító képzővel, azonban a párhuzamos keletkezés lehetősége sem zárható ki.