sirály A: 1791 Síráj (NSz.); 1793 sirály (MNy. 2: 114); 1846 siró (Kiss J.: Mad. 178); 1895 csira (Nyr. 24: 432) J: ’nagyobb vizeken élő, fehér v. szürke tollazatú, kb. varjú nagyságú, halakkal, egyéb vízi állatokkal (esetleg rovarokkal) táplálkozó, jellegzetes vijjogó hangot hallató madár | Möwe’ #
Származékszó. | ⌂ A →sír¹ ’vijjog, sivít ‹madár›’ szóból keletkezett névszóképzővel; vö. →bögöly, továbbá aszály (→aszik), →dagály stb. Hasonló, végső soron onomatopoetikus eredetű szavakhoz más uráli és egyéb nyelvekben vö. →csér, amely a csira keletkezéséhez is hozzájárulhatott.
☞ MNy. 2: 114, 69: 456; TESz.; EWUng.→ sír¹