sild A: 1833 Sildből, Sildjét (MKurir 1833. máj. 28.: 339); 1872 sild (NSz.); nyj. csültös [sz.] (Nyatl. ellenzős sapka a.); silt (Nyr. 30: 389); süld (NytudÉrt. 72: 86) J: 1 1833 ’címer(pajzs) | Schild’ (); 2 1872 ’cégtábla, cégér | Aushängeschild, Firmenschild’ (); 3 1901 ’sapkaellenző | Mützenschirm’ (Nyr. 30: 389); 4 1913 ’eresz | Abdach’ (ÚMTsz.)

Német  (au.) jövevényszó. |  ≡  Ném., (au.) Schild ’egy fajta védőfegyver, pajzs; jelvény; cégér; sapkaellenző; stb.’ [indoeurópai eredetű; vö. ír  (kír) scailt ’hasadék, hasadás’; litv. skélti ’hasít, repeszt’; stb.].  ≋  Megfelelői: szbhv. šilt ’cégtábla’; szlk. šilt ’sapkaellenző’.  ⌂  A 3. jelentés metafora a 2. jelentés alapján. A szó ma főleg a sildes ~ siltes sapka ’szemellenzős sapka’  (1960: MNyj. 6: 143) szószerkezetben fordul elő.

TESz.; EWUng. silbak, silling, slisszol, sódar