sertepertél × A: 1793 Sertepertélésbe [sz.] (NSz.); 1845 Sertepitél (NSz.); 1870 sertepṙrtél (CzF.); 1884 sertepeltélt (NSz.); nyj. sërtefërtêl (MTsz.); sertyepertyél (ÚMTsz.) J: ’nyugtalanul ide-oda jár-kel; sürög-forog | ruhelos hin und her gehen; sich tummeln’
Ikerszó, a tagok egymáshoz való viszonya bizonytalan. | ⌂ Feltehetőleg az önálló szóként nem adatolt serte + pertél szavak összetétele. Az előtag a →serény, →sürög, →sűrű stb. alapszavának -e folyamatos melléknévi igenévképzős származéka lehet. A szó belseji t igeképzőnek látszik. – A pertél a →pereg szócsaládjának tövéből keletkezhetett játszi igeképzővel.
☞ NytudÉrt. 30: 11; TESz.; EWUng.→ pereg, serény, sürög, sűrű