salétrom A: 1490 Saletrum (OklSz.); 1548 saletromfeze [szn.] (MNy. 26: 329); 1559 salÿetrom (MNy. 25: 150); 1577 seletrom (KolGl.); 1604 Selétrom (Szenczi Molnár: Dict.); 1656 seretrom (MonTME. 1: 221); 1703 salnitromot (RákFLev. 1: 270 b); 1736 Salétron (NSz.); 1809 slétrom (MNy. 71: 249); nyj. salétrony (ÚMTsz.); slétorom (MTsz.) J: ’a salétromsavnak (nátriumnitrát) robbanóanyag, műtrágya készítéséhez használt kristályos sója | Salpeter’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (k.) salnitrum ’salétrom’, tkp. ’nátriumsó’ [lat. sal nitri ’ua.’; vö. lat. sal ’só’ és nitrum ’sziksó, szóda’]. ≋ Megfelelői: ném. (kfn.) salniter, saliter; ol. salnitro; sp. salitre; stb.: ’salétrom’. ⌂ A szó eleji s a hazai latinságra vezethető vissza; vö. →sors, →summa stb.