sakk A: 1405 k. agaſah (SchlSzj.); 1490 saah (OklSz.); 1584 sakkra (NySz.); 1631 skák-játék (AkNyÉrt. 11/8: 58); 1651 skakjátékhoz (Zrínyi: ÖM. 1: 565); 1708 Szák játék (Pápai Páriz: Dict.) J: 1 [aga~] 1405 k. ’egy fajta, (sakk)táblán játszott játék | Art Brettspiel’ (); 2 1490 ’hatvannégy, váltakozva sötét és világos négyzetre osztott táblán, két fél által 16–16 bábuval játszott játék; az e játékhoz szükséges készlet | Schachspiel; Schachbrett mit Schachfiguren’ # (); 3 1794 ’〈a sakkjátszmában〉 az ellenfél királyát közvetlenül támadó helyzet | 'Angriff auf den gegnerischen König 〈im Schachspiel〉’ (NSz.) Sz: sakkozik 1783/ Schachozom (NSz.)

Vándorszó. |  ≡  Ném. Schach, (kfn.) schāch; fr. échec; ol. scacco, (N.), (R.) scac; sp. jaque; or. шах; arab šāh; oszm. șāh; stb.: ’sakkfigura’, a németben és a spanyolban ’az ellenséges király megtámadása ‹a sakkjátékban›’ is. Vö. még lat.  (k.) scacci [többes szám], scaci [többes szám], scachi [többes szám], (h.) scaci [többes szám]: ’sakkjáték’. Forrása: újperzsa šāh ’uralkodó, király’; vö. még →sah. Az arab nyelvi hatás által vált elterjedtté. A játék nevét a főfiguráról, a királyról kapta.  ⇒⌂  A magyarba többszörös átvétellel kerülhetett.  ⌂  A korábbi alakok valószínűleg a németre mennek vissza, részben ch > k hangváltozás eredményei. A skak, skák változatok vagy a latinból vagy az olaszból származnak. Az agasah() összetétel minden bizonnyal a sakkjáték egy másik változatára vonatkozik; az előtaghoz vö. esetleg →aga.

TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng. csekk, sah, sakk-matt, sávos