sajtó A: 1345 Sahtoutelek [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 5: 75); 1372 u./ ſoto (JókK. 162); 1395 k. ʒahtho (BesztSzj. 814.); 1405 k. ſayto (SchlSzj. 1496.); 1490 Satho (OklSz.); 1516 sotut (GömK. 119); 1560 k. sutu (GyöngySzt. 2762.); 1617 satyónak (NySz.); 1645 sajtu (NySz.); 1724 sútú (MNy. 58: 225) J: 1 1345 ? ’(szőlő)prés | Presse, Kelter’ (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 1566 ’csavar | Schraube’ (OklSz.); 3 1643 ’nyomdagép | Druckmaschine’ (Comenius: Jan. 160); 4 1794 ’(könyv)nyomtatás | (Buch)druck’ (NSz.); 5 1795 ’hírlapok összessége | Presse als Gesamtheit der Zeitungen’ # (NSz.)

sajtol A: 1532 ki saitoltata [sz.] (TihK. 226); 1557 satolasa [sz.] (LevT. 1: 263); 1577–1580 sotulnak ... ki (NySz.); 1616 sutulódik ki [sz.] (NySz.) J: 1 1532 ’kinyom, kiprésel | auspressen, keltern’ (↑); 2 [főleg ki~] 1575 ’kiprésel, kinyom, kizsarol, kiszorít, nyom | herauspressen, (er)pressen, drücken’ (NySz.)

A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a sajtó bizonytalan eredetű, esetleg szófajváltással keletkezett egy relatív fiktív tő származékából. |  ⌂  Egy főnevesült folyamatos melléknévi igenév -ó képzős alakjának tűnik; vö. →ajtó. A relatív tő -t műveltető képzővel keletkezhetett. Az abszolút tő esetleg örökség az ugor korból; vö. osztj.  (DN.) čujət- ’elsüllyed, megfeneklik, alámerül’, (Kaz.) šǫjʌə- ’el-, besüllyed ‹vízbe, sárba›, lemegy ‹hold›’ [ugor *čajɜ- ’nyom, sajtol’]. Az összefüggés csak akkor elfogadható, ha a szó belseji magyar j előzménye egy eredeti ugor *j. Az 1. jelentés lehetett az eredeti. A 2. jelentés metonímia. A 3. jelentés különböző szókapcsolatok alapján keletkezhetett; vö. nyomtató sajtó ’nyomdagép, sajtó’  (1559: Székely I.: Krón. Előszó a2b); könyvnyomtató sajtó ’ua.’  (1560 k.: GyöngySzt. 2762.); stb. A 4. és 5. jelentés metonimikusan keletkezett a 3. jelentés alapján. – A sajtó és a sajtol jelentéstani kapcsolata bizonytalan.

A sajtol származékszó. |  ⌂  A sajtol a relatív tőből keletkezhetett -l gyakorító képzővel, de az sem zárható ki, hogy a sajtó-ból keletkezett -l denominális igeképzővel. Ebben az esetben a szó belseji o egyes ol végű igék, pl. lakatol (→lakat), →párol stb. analógiájára rövidült meg.

☞ TESz.; MSzFE.; EWUng.→ satuUN UEW. № 1740