saccol A: 1835 Sátzol (Kunoss: Gyal.); 1886 Sacczol (Nyr. 15: 380) J: ’(mennyiséget, méretet, minőséget, értéket stb.) becsléssel hozzávetőleg felmér; vmit találgatva vél, gondol, vmiről találgatva vélekedik | (ab-, einschätzen; meinen, vermuten’
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (baj.-osztr.) schatzen, (h. baj.-osztr.) šattsn̥, – ném. schätzen: ’hozzávetőlegesen kiszámít, ‹értéket› felbecsül; gondol, vél; stb.’ [< ném. Schatz ’kincs; pénztartalék’; stb.]. ≋ Megfelelői: szbhv. šacovati; cseh (N.) šacovat; stb.: ’felbecsül, hozzávetőlegesen kiszámít’.
☞ TESz.; EWUng.→ sarcol