rökönyül † A: 1560 k. megh rókónyw̌lth [sz.] (GyöngySzt. 4026.); 1826 rőkönyült [sz.] (NSz.) J: 1 1560 k. ’elkorhad, megpenészedik, megdohosodik | verfaulen, verschimmeln’ (↑); 2 1887 ’megdöbben, megijed | betroffen sein, verblüfft werden’ (NSz.)
rökönyödik A: 1708 megrö́könyödött [sz.] (Pápai Páriz: Dict. Implŭviātus a.); 1788 rökkönyödésen [sz.] (NSz.); 1793 rökönyödött (NSz.); 1810 Rö́könyödöm [▽] (NSz.); nyj. rekenyedik (ÚMTsz.) J: 1 1708 ’megpenészedik, megdohosodik, elkorhad | verfaulen, verschimmeln’ (↑); 2 1807 ’elsápad | erbleichen’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 3 1855 ’megcsontosodik, megmakacsolja magát | verknöchern, sich versteifen’ (NSz.); 4 [főleg meg~] 1873 ’megijed, megdöbben | verblüfft werden’ # (NSz.); 5 1896 ’megbolondul | verrückt werden’ (Nyr. 25: 575)
rököny ∆ A: 1832 rököny (Kreszn.); 1888 rőköny (NSz.) J: 1 1832 ? ’penész | Schimmel; Stockfleck’ (↑), 1835 ’ua.’ (Tzs. Stockfleck a.); 2 1888 ’döbbenet, ijedség | Bestürzung, Betroffenheit’ (↑)
A szócsalád alapjai, az igék származékok egy fiktív tőből. | ⌂ A szótő ismeretlen eredetű, és azonos a →rejt, →rekesz tövével. A végződés -ül visszaható igeképző, ill. -d gyakorító-visszaható képző. A szó belseji -ny képző szerepe nem világos. Az igék eredeti jelentései a szótő ’hátráltat, elrejt stb.’ jelentésével lehetnek összefüggésben; vö. még a rekken, rekkent (→rekesz) jelentéseit. Az elvont jelentések ezekből alakulhattak ki.
A rököny elvonás. | ⌂ Az igékből lett elvonva a nyelvújítás korában.