rác ∆ A: 1395 k. rach (BesztSzj. 85.); 1456 k. ratʒ (SermDom. 2: 23) J: ‹fn› 1395 k. ’szerb ember | Serbe’ (↑) | ‹mn› 1494 ’a szerbekkel kapcsolatos, rájuk vonatkozó | serbisch’ (OklSz.)
Köznevesülés egy tulajdonnévi összetétel előtagjából. | ⌂ A Rácország ’Szerbia’ (1590 Racz orszag: (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 231)) országnévből; ehhez vö. terram racý [hn.] ’‹Szerbia neveként›’ ([1200 k.]: An. 42.). ⌂ Az előtag helynévként a szb. (ószb.) Rasь ’‹a középkori szerb birodalom szívében található vár, a mai Novi Pazar közelebén›’ névre megy vissza. A vár neve jelentésbővüléssel vált az egész szerb birodalom nevévé; vö. szbhv. Raška ’Rácország’; vö. még gör. (biz.) ῾Ράση, ῾Ράσον ’ua.’; lat. (k.) Rascia, Rasa, Raxia ’ua.’. A szóvégi c-hez vö. →lazac, →párduc stb. ⌂⇒ A magyarból: szbhv. Rac ’szerb’.
☞ TESz.; EWUng.→ ország