rigó A: 1193 ? Rigauz [sz.] [hn.] (ÓMOlv. 55); 1202–1203 k./ Rigou [szn.] (Szentpétery: KritJ. 1: 63); 1395 k. rigo (BesztSzj. 1192.) J: 1 1193 ? ’feketerigó | Amsel’ # (↑), 1395 k. ’ua.’ (↑); 2 1702 ’sárgarigó | Goldamsel’ (NySz.); 3 1897 ’kedves, szerető | Geliebte’ (MTsz.); 4 1955 ’a szőlőprés szabályozó része | Regulator der Weinpresse’ (ÚMTsz.)
Szófajváltással keletkezett egy fiktív tő származékából. | ⌂ Főnevesült folyamatos melléknévi igenév -ó képzővel. A szótő a →rikácsol, →rikít, valamint a →rikolt szócsaládjának tövével áll összefüggésben; a szó belseji k ~ g hangváltozáshoz vö. →rekeg ~ regel (→reg¹). Hasonló onomatopoetikus eredetű szavak: ol. rigogolo ’sárgarigó’. A feketerigó és a sárgarigó egymásnak nem rokona, így a 2. jelentés alapja valószínűleg a két madár hangjának hasonlósága. Ezek a madarak a legtöbb nyelvben különböző neveket viselnek, de vö. mégis ném. Amsel ’feketerigó’, Goldamsel ’sárgarigó’. A két különböző madárnemzetséghez tartozó madár megkülönböztetésére a magyarban az 1. jelentésnek megfelelő feketerigó tkp. ’fekete színű rigó’ (1702: NySz.), ill. a 2. jelentés szerinti sárgarigó ’sárga színű rigó’ (1702: NySz.) összetétel szolgál. A sárgarigó megnevezéséhez vö. még →gábos, →málinkó. A 3. jelentéshez vö. →galamb, a 4. jelentéshez →kakas (’kakas ‹fegyveren›’).