respublika ∆ A: 1559 Reſpublicaioc (Székely I.: Krón. 51a); 1577 Reſpublikáknac (Aritm. Előszó, 1); 1799 Reſzpublica (Márton J.: MNSz.–NMSz. Republik a.); 1835 Republica (Kunoss: Gyal.) J: 1 1559 ’állam(szervezet) | Staat, Staatswesen’ (↑); 2 1795 ? ’köztársaság | Republik’ (NSz.), 1799 ’ua.’ (↑)
republikánus A: 1792 Republikánusok (NSz.); 1795 respublikánusok (NSz.) J: ‹fn› 1792 ’köztársaságpárti személy | Republikaner’ (↑) | ‹mn› 1796 ’köztársasági | republikanisch’ (NSz.)
A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a respublika latin jövevényszó. | ≡ Lat. res-publica ’államszervezet, állam’ [< lat. res publica ’közös ügy’]. ≋ Megfelelői: ném. Republik ’röpirat, röpcédula’; fr. république ’köztársaság; állam’; stb. ⌂ A magyarban az s-ező ejtés a hazai latinságra vezethető vissza. Az s nélküli változatok német hatást tükröznek. A 2. jelentést kiszorította a köztársaság (→köz-).
A republikánus nemzetközi szó. | ≡ Vö. ném. Republikaner, republikanisch; ang. republican; fr. républicain; stb.: ’republikánus ‹fn›’, ’republikánus ‹mn›’; vö. még ang. (am.) Republican ’a republikánus párt híve’. Ezek a szavak különböző nyelvekben egymástól függetlenül is keletkezhettek. A szó a franciában 1578 óta mutatható ki. ⇒⌂ A magyarba főleg a németből került át. ⌂ A szóvég latinosítás eredménye.