remek A: 1395 k. remek (BesztSzj. 1273.); 1416 u./¹ rèmekekbè (BécsiK. 249); 1526 Remyk (OklSz.); 1527 remeek (ÉrdyK. 276); 1805 remëk (NSz.) J: ‹fn› 1 1395 k. ’rész; vmely egésznek egy darabja, töredéke | Teil; (Bruch)stück’ (↑); 2 1545 ’〈azonos fajta tárgyak stb. közül〉 egy darab; egy adag, bizonyos mennyiség | Einzelstück; eine gewisse Menge’ (MNy. 13: 257); 3 1621 ’〈a céhrendszerben〉 mesterdarab, mestervizsgára készített mintadarab | Meisterstück, zur Meisterprüfung verfertigtes Probestück 〈im Zunftwesen〉’ (Szenczi Molnár: Dict.); 4 1643 ’remekmű | Meisterwerk, Prachtwerk’ (Comenius: Jan. 43); 5 1673 ’kelmefajta | Art Stoff’ (Századok 40: 206) | ‹mn› 1790 ’kiváló, pompás | prächtig’ # (CzF.) Sz: remekel 1517 el remekevlven [sz.] ’darabol | zerstückeln’ (DomK.); 1784 ’remekművet alkot | ein Meisterwerk schaffen, Prachtvolles leisten’ (NSz.); 1787 ’mesterremekeket készít | Meisterstück verfertigen’ (MNy. 65: 473)

Bizonytalan eredetű, esetleg szláv jövevényszó. |  ≡  Vö. szbhv. remik ’bőrből v. egyéb anyagból készült keskeny csík, szalag’; le. rzemyk ’öv, szíj’; or.  (óor.) remykъ ’ua.’, (N.) ре́мох ’rongy, foltdarab’; stb. [< szláv *remy ’öv, szíj’].  ⌂  Ha a származtatás helytálló, a remek eredetileg a tímárság szakszava volt, és a bőr, bőrdarabok díszítésére vonatkozott. A főnévi 2. jelentéshez vö. →darab. A 3. jelentés önállósulással keletkezett a mesterremek ’mesterdarab’  (1532: MNy. 10: 374) összetételből, amely a ném. Meisterstück ’ua.’ tükörfordítása. A 4. jelentés a 3. jelentésre megy vissza. Az 5. jelentés valószínűleg az átadó nyelvből származik. A melléknévi jelentés jelzői használatban alakult ki.  ⌂⇒  A magyarból: szlk.  (N.) remek ’mesterdarab’; (esetleg visszakölcsönzésként) szbhv. remek ’mestermunka’.

☞ MNy. 65: 431; TESz.; EWUng.→ mű-²