rekviem A: 1570/ Requiemes [sz.] (MNy. 66: 341); 1881 rekviemet (NSz.); 1905 rékviem (Melich: SzlJsz. 1/2: 394); nyj. rëkiás [sz.] (ÚMTsz.); rekliem (ÚMTsz.) J: 1 1570/ ’halottakért mondott ima | Gebet für die Toten’ (↑); 2 1796 ’gyászmise | Totenmesse 〈auch als Musikstück〉’ (NSz.)
Latin (e.) jövevényszó. | ≡ Lat. (e.) requiem ’gyászmise’ [a gyászmisében szereplő requiem aeternam dona eis, Domine! ’örök nyugodalmat adj nékik, Uram!’; vö. lat. requies ’nyugalom’; a requiem tulajdonképpen a szabályos requietem tárgyesetnek a változata]. A korai önállósuláshoz vö. →roráte. ≋ Megfelelői: ném. Requiem; fr. (messe de) requiem; stb.: ’rekviem’.