rebeg¹ A: 1410 Rebegew [sz.] [szn.] (OklSz.); 1527 roͤboͤgoͤ [sz.] (ÉrdyK. 64); 1805 rebëg (NSz.); 1834 rebengő [sz.] (NSz.) J: 1 1410 ? ’dadog, hebeg; dünnyög, érthetetlenül beszél | stammeln, stottern; murmeln, undeutlich sprechen’ (↑), 1527 ’ua.’ (↑); 2 1560 k. ’brekeg, kuruttyol 〈béka〉; karattyol, lotyog 〈személy〉 | quaken 〈Frosch〉; schwätzen 〈Person〉’ (GyöngySzt. 3169.); 3 1574 k. ’〈beszéd közben〉 remeg, reszket, akadozik 〈nyelv, ajak, száj〉 | beim Sprechen zittern, beben, stocken 〈Zunge, Lippe, Mund〉’ (NySz.); 4 1643 ’gőgicsél, gügyög 〈gyermek〉 | lallen 〈Kind〉’ (Comenius: Jan. 44); 5 1752 ’〈meghatódottságtól, felindultságtól stb.〉 halkan v. nehezen mond vmit | lispeln, etw im Flüsterton sagen 〈vor Ergriffenheit, Erregung usw.〉’ (NSz.); 6 1939 ’rebesget, híresztel | munkeln’ (Ethn. 50: 16)
rebesget A: 1584 rebesgetem (NySz.); 1750 roͤboͤsgetem (Wagner: Phras. Fero a.); 1763 repesgettek (NSz.); 1805 rebësget (NSz.) J: 1 1584 ’mondogat, emleget; hirdet | öfter erwähnen; verkünden’ (↑); 2 1621 ’dadog, hebeg; dünnyög | stammeln, stottern; murmeln’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1636 ’gügyög, beszélni kezd 〈gyermek〉 | lallen, zu sprechen beginnen 〈Kind〉’ (NySz.); 4 1644 ’vmit suttogva mond, vmiről suttogva beszél; híresztel | flüsternd sprechen, munkeln’ (MonTME. 5: 256); 5 1824 ’〈meghatottságtól, felindultságtól stb.〉 halkan v. nehezen szól; rebeg | lispeln, etw im Flüsterton sagen 〈vor Ergriffenheit, Erregung usw.〉’ (NSz.)
rebez † A: 1643 rebezi (Comenius: Jan. 185) J: ’megbízhatatlanul fecseg | unverläßlich schwätzen, munkeln’
rebes ∆ A: 1832 rebes (NSz.) J: 1 1832 ’rebesget, híresztel | munkeln’ (↑); 2 1843 ’meghatottan szól, rebeg | lispeln 〈vor Ergriffenheit, Erregung usw.〉’ (NSz.)
Onomatopoetikus eredetű. | ⌂ A szótő a →rebeg² szócsaládjának tövével azonos. A rebeg szócsaládjában a beszédtevékenységre vonatkozó jelentések uralkodnak, míg a →rebeg² szócsaládjában a mozgásra vonatkozó jelentések. A rebeg 3. jelentésében mindkét jelentésárnyalat megtalálható, ezért valószínűleg az lehetett az eredeti jelentés. A szóvégek gyakorító képzők. A →remeg alapján mind a →rémül, →repül igék szócsaládjában, mind az ö-s változatok tövében számolni lehet az eredeti e-vel. A rebeg¹ 2. jelentéséhez vö. A →rekeg, →repeg (→reped). A rebesget leginkább a 4. jelentésében használatos.