randalírozik A: 1891 randalíroz (VasárnapiU. 1891. febr. 1.: 67); 1898 randallirozik [▽] (Dobos: DiákSz.); 1926 Randalíroz (Horovitz: IdSzMagy.); 1946 randalírozni [sz.] (Zolnay–Gedényi) J: ’botrányt okoz, garázda módon viselkedik | lärmen; zügellos lärmenden Unfug treiben’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. randalieren ’szertelenül, botrányosan viselkedik, garázdálkodik’ [< ném. (R.) randal ’zajos rendbontás’, valószínűleg szóvegyülés a ném. (N.) rand ’tréfa, bohóckodás; csődület’ és a ném. Skandal ’ua.’ szavakból].
☞ TESz.; EWUng.→ skandalum