szócikk megosztása

pópa A: 1566 pópa [es. nem m.] (Nyr. 90: 87); 1632 Popa (Nyr. 90: 87); 1757 Pópa (Nyr. 86: 454) J: ’görögkeleti pap | orthodoxer od. griechisch-katholischer Geistlicher’

Román jövevényszó, szerbhorvát közvetítéssel is. |  ≡  Rom. popă, [végartikulussal] popa ’pópa’; – vö. még szbhv.  (N.) popa ’ua.’. A románban az óe. szl. popъ ’ua.’ alapján .  ⌂  A szóvégi a-hoz (egy románból való átvétel esetén) vö. →áfonya.

☞ Nyr. 86: 453, 90: 86; TESz.; EWUng.→ pap