pázsit A: 1303 pasyth (Nyr. 43: 21); 1454 Pasthfew [hn.] (OklSz.); 1592 pasintott (HOklSzj. 115); nyj. pázsínt (MTsz.) J: 1 1303 ’rendszerint gondozott, füves terület, gyep | Rasen’ # (↑); 2 1531 k. ’fű | Gras’ (MKsz. 1984: 230)
Szláv jövevényszó. | ≡ Óe. szl. pažitь ’fűzfa, rét, legelő’; szb. (e.) pažitь ’fű’; szlk. pažit ’pázsit, gyep’; or. (N.), (R.) пáжить ’legelő’; stb. [< szláv *pa [igekötő] + *žiti ’él’]. ⌂ A pást változat valószínűleg úgy keletkezett, hogy a szó belseji i a pázsit ragozott alakjaiban egy nyílt szótagban fordult elő, amelyből kiesett. – A pást ’keskeny küzdőtér a vívásban’ (1940: Msn. 9: 34) jelentéselkülönüléssel jött létre a pást változatból a nyelvi gazdaságosságra való törekedés termékeként a sportnyelvben; viszonylag hamar elterjedt.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 406; StSl. 2: 63; TESz.; EWUng.→ biológia, parazita, vivát, zsír, zsitár