pucer ∆ A: 1881 pucczerek (BorsszemJ. 1881. okt. 30.: 5); 1956 pucer (NSz.) J: 1 1881 ’tisztiszolga | Offiziersbursche’ (↑); 2 1939 ’szidás, korholás | Rüge, Tadel’ (MNyK. 243)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Putzer ’vmit tisztító személy; tisztiszolga’, (baj.-osztr.) putzer ’szidás, korholás’ [< ném. putzen ’tisztít, díszít’; vö. →pucol]. ≋ Megfelelői: szlk. pucer ’tisztiszolga’; le. (N.) pucer ’ua.’; stb. ⌂ A magyarba az osztrák katonai nyelvből került. ∼ Idetartozik a szintén elavult, noha kissé elevenebb puceráj ’tisztító, mosoda’ (1909: Toldy G.: Varázsrontó 527). Ez a ném. (au.) Putzerei ’ua.’ átvétele.
☞ TESz. puceráj a. is; EWUng.→ pucol