potyol × A: 1784 potyolni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 62) J: 1 1784 ’összezúz, összenyom; tapos | zerquetschen; treten’ (); 2 1794 ’ütögetéssel, veregetéssel puhít | durch Klopfen weich machen’ (NSz.); 3 1845 ’összekever, összezavar | vermischen, verwirren’ (NSz.)

Onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  A szótő a potya (→potyára) tövével és a →pottyan szócsalád tövével azonos. A végződés gyakorító képző. A 3. jelentés a →kutyul hatására keletkezhetett.

TESz.; EWUng. potyára, pottyan