porond A: 1530 porondon (OklSz.); 1712 Porongot (MNy. 75: 381); 1800 porongyos [sz.] (NSz.); nyj. poronty, prund (ÚMTsz.) J: 1 1530 ’homok, kavics; zátony | Sand, Kies; Sandbank’ (↑); 2 1712 ’nedves rét; vizes, nyirkos talaj | nasse Wiese; feuchter fetter Boden’ (↑); 3 1784 ’egy fajta fűz, kosárkötő fűz | Art Weide, Korbweide’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 68); 4 1790 ’térszíni emelkedés, hát | Erhöhung’ (MNy. 37: 130); 5 1795 ’vízmosás | Auskolkung’ (NSz.); 6 1804 ’küzdőtér, aréna; nyilvánosság | Kampfplatz, Arena; Feld (der Öffenlichkeit)’ # (NSz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. prud ’homokzátony, dűne, homokbucka’; szlk. prúd ’áramlás, árvíz, dagály, áramlat’; or. пруд ’gát, töltés, (föld)feltöltés; (tározó)tó, elárasztott vidék’; stb. [indoeurópai eredetű; vö. óész. germ. spretta ’ugrik; dúcol, alátámaszt, megtámaszt; pezseg, gyöngyözik, bugyborékol’; ang. sprint ’fut, szalad; erőteljesen evez’; stb.].  ⌂  A szó belseji n vagy arra utal, hogy a szó még a 10. sz. vége előtt, vagy pedig egy bolgáros szláv nyelvváltozatból a 12. sz. végéig került a magyarba; vö. →abroncs, →dorong stb. A porong változat keletkezését a →porong szó befolyásolta. A prund változatra szóföldrajzi okokból esetleg az ugyanarra az etimonra visszamenő rom. prund ’sóder, kavics, homok; homokos hely’ közvetítéséből lehet következtetni. A 3. jelentés valószínűleg mentonímia az 1. jelentés alapján, mivel a fűzfa a homokzátonyon is tenyészik. A 6. jelentéshez vö. →aréna.

☞ Nyr. 75: 312; Kniezsa: SzlJsz. 437; TESz.; EWUng.; H.Tóth-Eml. 383