pléh A: 1490 pleh (OklSz.); 1490 k. vaſpele [□] (NagyvGl. 88.); 1518 k. plenek (PeerK. 42); 1585 peleh (Gl.); 1595 Pleeh (Ver. 53.); 1660 peléhekkel (NySz.); 1770 Pleért (HOklSzj. 16); 1786 Plé ...forma (NSz.); 1855–1860 pilikalán (MNy. 38: 387); nyj. ajtupelhe-lik, pöléh (MTsz.); pléj (ÚMTsz.) J: 1 1490 ’fémlemez; bádog | Metallplatte; Blech’ # (); 2 1490 ’zár | Schloß, Verschluß’ (OklSz.); 3 1797 ’tepsi | Backblech’ (NSz.); 4 1885/ ’ruhaszegély | Kleiderbesastz’ (NSz.)

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) blëch ’(fém)lemezke; dísz a női ruhán’, (baj.-osztr.) blech ’bádog, pléhlemez; bádogedény; ruhaszegély’, – ném. Blech ’vékony fémlemez’ [indoeurópai eredetű; vö. ang.  (óang.) blīcan ’fénylik, ragyog’; litv. blyškė́ti ’ua.; szikrázik, csillog, villog, csillámlik, fénylik’; stb.].  ≋  Megfelelői: szbhv. pleh; cseh plech; stb.: ’bádog, pléhlemez’.  ⌂  A ném. ch > m. h hangváltozás következtében egy szó belseji e > é hangzónyúlás is végbement; vö. →céh. Az irodalmi nyelvben a szóvégi h néma maradt. A pelé típusú változatok a szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásával keletkeztek. A 2. jelentés metonímia az 1. jelentés alapján; a zárak ugyanis fémlemezből készültek.

TESz.; EWUng. blanketta, bliccel, plajbász, plik