plafon A: 1805/ Plafondján (ItK. 15: 330); 1839 plafonton (NSz.); 1842 plafonjaikkal (NSz.); 1882 plafónd (NSz.) J: 1 1805/ ’mennyezet | Zimmerdecke’ (); 2 1950 ’felső határ, legmagasabb összeg | obere Grenze, Höchstbetrag’ (NSz.)

Német jövevényszó. |  ≡  Ném.  (R.) plafond ’(díszes) mennyezet; hitel felső határa’, (B.) plafon ’mennyezet, plafon’ [< fr. plafond ’ua.’].  ≋  Megfelelői: ang. plafond; or. плафон; stb.: ’ua.’.  ∼  A (R.) platfond ’ua.’  (1832: NSz.) külön átvétele a fr.  (R.) platfond ’ua.’ szónak.

TESz.; EWUng. fundál, plató