pitle × A: 1606 Pittelihez [pitteli □] (MNy. 80: 376); 1634 piteles [sz.] (OklSz.); 1700 k. Pitlés [sz.] (MNy. 80: 376) J: 1 1606 ’malomszita | Beutelsieb’ (); 2 1897 ’szitált liszt | gebeuteltes Mehl’ (MTsz.)

Szlovák jövevényszó. |  ≡  Szlk.  (N.) pyteľ, pytle [többes szám] ’tasak, erszény, zsák; lisztszita’ [< cseh pytel ’zsák, liszteszsák’ < ném.  (kfn.) biutel ’ua.; malomszita; stb.’].  ⌂  Az eredeti változat pitel volt. A pitle alak valószínűleg a [4] tőtípus analógiájára keletkezett, feltehetőleg a szlovák többes számú alak hatására. A 2. jelentés metonímia.

TESz.; EWUng. boglár, buja