pince A: 1255/ Pynche [hn.] (OklSz.); 1336 vokpynche (OklSz.); 1405 k. penche torok (SchlSzj. 1048.); 1669 péncék (MNy. 69: 419) J: 1 1255/ ’föld alatti (tároló) helyiség | Keller’ # (); 2 1770 ? ’(eredetileg pincében levő) vendéglő | (urspr. im Keller befindliche) Gaststätte’ (NSz.), 1817 ’ua.’ (NSz.); 3 1799 ? ’a hajó orrában levő tárolóhely | Lager-, und Vorratsraum im Vorderschiff’ (NSz.), 1870 ’ua.’ (CzF.) Sz: pincés 1391 Pinchees [szn.] (MNy. 63: 369); 1784 pintzést ’pincér | Kellner’ (NSz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. pivnica ’söröző; pince’; szlk. pivnica ’pince; borkimérés’; ukr. пивница ’söröző; (boros)pince’; stb. [< szláv *pivo ’sör’; az eredetéhez vö. →pivó].  ⌂  A pince alak hangrendi kiegyenlítődéssel és a szó belseji v, valamint a második szótagi magánhangzó kiesésével keletkezett; hasonló hangváltozáshoz vö. →pózna. A 3. jelentés metafora az 1. jelentés alapján.

Nytud. 4: 173; MNy. 29: 271; Kniezsa: SzlJsz. 422; TESz.; EWUng. pincér, privó, vak-