pikkely A: 1635 pikkelyes [sz.] (OklSz.); 1708 pikelekkel (HOklSzj. 121) J: 1 1635 ’ötvösművészeti tárgyon halpénzt utánzó díszítőelem | schuppenartige, erhabene Metallverzierung’ (↑); 2 1708 ’ruhanemű, bőráru díszeként alkalmazott lapos fémgomb, kis fémlap | Flitter’ (↑); 3 1798 ’főleg hal, ritkábban egyéb állat testfelületén található, ívelt alakú, vékony szarulemezke, ill. ezek összessége | Schuppe, haupts. Fischschuppe’ # (NSz.); 4 1807 ’halpikkelyhez hasonló képződmény növénynek, növényi termésnek a felületén | schuppenartiges Gebilde an Pflanzen’ (MagyFűvészk. 17)

Bizonytalan eredetű, esetleg német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Vö. ném.  (kfn.) bukkel, (R.) puckeln [többes szám] ’félkör alakú, domború fém díszítés, hegyes fémveret a pajzs közepén; kicsi aranypénz; kis fémlemez ‹a bőráru díszeként›; stb.’, (baj.-osztr.) bückel ’ívelés, boltozat, domborulat, dudor, púp’, (E.) pikəl ’petty, kerek folt ‹edények v. bútorok dísze, bőrbe nyomott díszítés›’, – ném. Buckel ’púp, dudor, kitüremkedés; domború fém díszítés; stb.’ [< fr.  (ófr.) boucle ’félkör alakú, domború fémveret a pajzs közepén’].  ⇒⌂  A származtatás nehézsége, hogy a pikkely jelentése a bajor-osztrákban, amelynek közvetítésével a szó a magyarba kerülhetett, nem igazolható. A német szó jelentésmezője egyébként fedi a magyar szóét.  ⌂  A 3. jelentés metafora az 1. jelentés alapján. Hasonló nézet alapján keletkezett a a hal pénze ’halpikkely’  (1784: NSz.) szószerkezet és a halpénz ’ua.’  (1799: Márton J.: MNSz.–NMSz.) összetétel. A 4. jelentés metafora a 3. jelentés alapján.

☞ TESz.; EWUng.→ boglár