pedál A: 1818 Pedáléval (TudGyűjt. 2/1: 120); 1835 Pedál (Kunoss: Gyal.); 1840 pedálék (NSz.); nyj. pëdál (Bálint: SzegSz.) J: ’vmely szerkezet lábbal működtethető alkatrésze, hajtókara | Pedal’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Pedal; ang. pedál; fr. pédale; ol. pedale; stb.: ’pedál’, az olaszban ’nyüstlábító, nyüstemelő’ is. Az olaszból terjedt el [< ol. pedale deli' organo ’az orgona (fa) billentyűsora, amit lábbal működtetnek’, ez a lat. pedalis ’lábhoz tartozó’ szóra megy vissza]. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a németből került át; a pedale változat esetleg közvetlenül az olaszra vezethető vissza.
☞ TESz.; EWUng.→ expediál, fuszekli, orgánum, pad, pedáns, pedikűr, pódium