szócikk megosztása

pech A: 1852 pechnek (MNy. 66: 338); 1858 pehnek (NSz.); 1883 pekhem (NSz.); 1904 péh, pekk (MNy. 1: 336) J: ’szerencsétlenség, balszerencse | Mißgeschick, Pech’

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Pech ’fekete, ragadós anyag; szerencsétlen véletlen’ [< lat. pix, picis [birtokos eset] ’szurok, kátrány’].  ≋  Megfelelői: szbhv. peh; cseh pech; stb.: ’balszerencse’.  ⌂  A szóvégi k-hoz vö. →cech.

☞ TESz.; EWUng.→ pakura, pokol