parlag A: 1223 ? porolouc (OklSz.); 1238 purlog (OklSz.); 1258 altalparlac (OklSz.); 1265 Geudenporloga [hn.] (OklSz.); 1268 Cuechesporog [hn.] (OklSz.); 1299 Parlag (OklSz.); 1317 Tuissespalag [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 148); 1405 k. pãrag (SchlSzj. 707.); 1613/ pallagban (OklSz.); 1684 parágokat (MNy. 80: 374); nyj. parlang (Nyatl. 24); pórag (MTsz.) J: 1 1223 ? ’műveletlenül hagyott szántóföld; egy évig pihentetett szántföld, ugar | brachliegendes Nutzland; Brachfeld'’ (↑), 1238 ’ua.’ (↑); 2 1777 ’gyomnövény, gaz | Unkrautpflanze’ (NSz.); 3 1810 ’üresen, megmunkálatlanul hagyott része vminek | leer, unbearbeitet gelassener Teil von etw’ (NSz.) Sz: parlagi 1577 k. parragÿ (OrvK. 475) | parlagias 1841 parlagiasan [sz.] (Jelenkor 1841. febr. 20.: [1]); 1854/ parlagiasan (NSz.)

Jövevényszó egy déli szláv nyelvből vagy a szlovákból. |  ≡  Blg. прелог ’nem bevetett föld, parlag’; szbhv. prijelog ’ua.; ugar’; szln. prelog ’ua.’; szlk. prieloh ’ua.’, (Ny.) préloh ’nem bevetett föld, parlag’ [eredeti jelentése ’átfektetés’ < szláv *per [igekötő] + *logъ ’fektetés’].  ≋  Megfelelői a keleti szláv nyelvekben is megvannak, amelyek származtatáshoz azonban semmilyen kultúrtörténeti alapot nem nyújtanak.  ⌂  A magyarban hangrendi kiegyenlítődés ment végbe. A 2., 3. jelentés metonímia, ill. metafora.  ⌂⇒  A magyarból (talán visszakölcsönzésként): blg.  (N.), (R.) нáплог ’sivár szőlőskert’; szbhv. parlog ’ugar; nem bevetett föld, parlag’; stb.

☞ NyK. 39: 39; MNy. 46: 113; Kniezsa: SzlJsz. 393; TESz.; EWUng.→ lazsnak