paradicsom¹ A: 12. sz. vége/ paradıſumut (HB.); 1357 Paradychun [hn.] (MNy. 3: 466); 1372 u./ paradÿcʒomba (JókK. 33); 1789/ paraditsonyokrúl (NSz.) J: 1 12. sz. vége/ ’édenkert | Garten Eden’ (↑); 2 12. sz. vége/ ’mennyország | Himmelreich’ (HB.); 3 1718 ’dús növényzetű, buja, szép táj, kert, Eldorádó | Paradies 〈abstr.〉, Eldorado’ (Mikes: TLev. 16) Sz: paradicsomi 1767 (NSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (e.) paradisus ’édenkert; mennyország’, (k.) ’a paradicsom kapuja; paradicsomkert’, (h.) ’pompás, paradicsomi kert’ [< gör.  (bibl.) παράδεισος ’védett, körülkerített kis park; édenkert; mennyország’ < héber pardēs ’ua.’; vö. még kperzsa pardēz ’körülfalazás, kerítés’; av. pairidaēza ’ua.’].  ≋  Megfelelői: ném. Paradies; fr. paradis; stb.: ’paradicsom’.  ⌂  A magyarba a latin szó gyakran használt tárgyesete került; vö. →cirkalom stb. A szó belseji cs a magyarban keletkezett; vö. →grádics, Lukács  [szn.].  ⌂⇒  A magyarból: szbhv.  (R.) paradižum, paradižom ’édenkert; mennyország’.

☞ TESz.; EWUng.→ paradicsom²