szócikk megosztása

pancser A: 1888 pancser-nek (BorászatiL. 1888. aug. 25.: 197); 1930 pancser (Zolnay–Gedényi) J: ’ügyetlen, balkezes ember; hozzá nem értő ember, kontár | ungeschickter Mensch; Stümper’

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) panscher, pantscher ’fogadós, aki a bort és a sört vizezi; ügyetlen ember, kontár’ [< ném. panschen ’vizez ‹bort, tejet stb.›; a vízzel játszik’].

☞ TESz.; EWUng.→ pancsol