pallér¹ × A: 1493 Paller (OklSz.); 1538 pallérok [?✐] (RMKT. 2: 14); 1639 Palér (MNy. 80: 374) J: 1 1493 ’munkavezető, munkafelügyelő 〈különösen a kőműves- és ácsszakmában, mezőgazdasági munkáknál stb.〉 | Werkmeister, Arbeitsaufseher’ (↑); 2 [mezei ~] 1639 ’csősz, mezőőr | Feldhüter’ (↑); 3 1737 ’jobbágyok, zsellérek fő- v. nagybírája | Hauptschultheiß von Leibeigenen, Fronarbeitern’ (MNy. 38: 368)

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) pal(l)ier, (h. baj.-osztr.) palier, – ném. Polier: ’előmunkás ‹főleg kőművesé, építőmesteré, ácsé›; építésvezető’ [< fr.  (R.) parlier ’jól beszélő személy; beszélő ember; stb.’ a lat.  (kés.) parabolare ’beszélni’].  ≋  Megfelelői (részben a magyarból): szbhv. palir; rom.  (N.) páler, pǎlír; stb.: ’munkavezető, felügyelő’.  ⌂  A 2. jelentés jelentésbővüléssel keletkezett. A 3. jelentéshez vö. a régi pallér bíró ’falusi főbíró, községbíró’  (1734: MNy. 38: 304) szókapcsolatot.

☞ TESz.; EWUng.→ parabola