operáció A: 1577 Operatio (Aritm. D4b); 1689/ operátioban (MNy. 74: 511); 1784 operátzio (NSz.); 1790 operátziók (NSz.) J: 1 1577 ’számolási művelet, számolási példa | Rechenvorgang, Rechnungsbeispiel’ (↑); 2 1689/ ’katonai hadművelet | milit Operation’ (↑); 3 1706/ ’működés, tevékenység | Tätigkeit’ (MNy. 66: 338); 4 1763 ? ’sebészi beavatkozás, műtét | chirurgischer Eingriff’ # (NSz.), 1790 ’ua.’ (MNy. 66: 338)

operál A: 1577 operáld meg (Aritm. D4b) J: 1 1577 ’műveletet végrehajt 〈a matematikában〉 | durchführen 〈math Operation〉’ (↑); 2 1626 ’tevékenykedik; beavatkozik | tätig sein; eingreifen’ (MNy. 74: 511); 3 1669 ’hat, működik | wirken’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 3: 402); 4 1796 ’műtétet hajt végre | chirurgische Eingriffe vornehmen’ # (NSz.)

operatív A: 1868 operativ (VasárnapiU. 1868. máj. 24.: 245); 1873 operativ (Honvéd 1873. jan. 10.: 11); 1910 operativ (Kelemen B.: IdSz.); 1937 operatív (Sauvageot: MFrSz.) J: 1 1868 ’sebészi | chirurgisch’ (↑); 2 1873 ’hadműveleti | strategisch’ (↑); 3 1951 ’aktívan beavatkozó, cselekvő | tätig eingreifend’ (Terényi: IdSz.)

A szócsalád időrendben korábbi tagjai, az operáció, operál latin jövevényszók. |  ≡  Lat. operatio ’munka, tevékenység, működés’, (tud.) ’sebészi beavatkozás’ | lat. operare, operari ’működik, dolgozik, megcsinál vmit’ [< lat. opera ’munka, tevékenység, működés’ < lat. opus ’ua.’].  ≋  Megfelelői: ném. Operation, operieren; fr. opération, opérer; stb.: ’operáció’, ’operál’.

Az operatív nemzetközi szó. |  ≡  Vö. ném. operativ; ang. operative; fr. opératif; stb.: ’tevékeny, hatékony; sebészi’; – vö. még lat.  (kés.) operativus ’működő, tevékeny’. Elsősorban a franciából terjedt el.  ⇒⌂  A magyarba főleg a németből került át.

☞ TESz. operál a., operatív a. is; EWUng.→ manőver, opera, operatőr