név A: 1211 ? Nuetlen [sz.] [szn.] (OklSz.); 1214/ Neuetlen [sz.] [szn.] (VárReg. 309.); 13. sz. eleje/ [ne]we (KT.); 1372 u./ new [sz.] (JókK. 36); 1416 u.¹ nèubè (BécsiK. 283); 1565 néuel [?] (NySz.); nyj. nev (ÚMTsz.) J: 1 1214/ ’egyed megjelölésére használatos szó, tulajdonnév | Name’ # (); 2 13. sz. eleje/ ’elnevezés, köznév | Benennung, Gattungsname’ # (KT.); 3 1416 u./¹ ’tisztesség, dicsőség; hírnév, vminek a 〈jó v. rossz〉 híre | Ehre, Ruhm; (guter od. schlechter) Ruf’ (); 4 1539 ’névszó | Nomen’ (CorpGr. 12); 5 1565 ’szó | Wort’ () Sz: nevetlen 1211 ? [szn.] (); 1214/ [szn.] () | nevez 13. sz. eleje/ [ne]ueſteſſel [sz.] ’nevén említ, hív | nennen’ (KT.); 1866 ’ua.’ (Bánhidi: Sportny. 272) | nevezhetetlen 1372 u./ neueʒhettetlen (JókK. 19) | nevű [csak szókapcsolatban] 1372 u./ () | nevezet 1416 u./¹nèuèzètè (BécsiK. 9) | nevezetes 1416 u./¹ nèuèzètès (BécsiK. 104) | neves 1527 newes (ÉrdyK. 516) | nevező 1539 Neuezoͤ ‹fn› ’alanyeset | Nomitativ’ (CorpGr. 26); 1653 ’a törtszám alsója | Nenner’ (Szily: NyÚSz.) | névtelen 1792 névtelen (Baróti Szabó: KisdedSz. Nevezni a.) | névleges 1848 névleges (Hetilap 1848. febr. 11.: 183); 1867 névlegės (CzF.) R: névleg 1833 névleg (Jelenkor 1833. nov. 2.: 704); 1863 névleg (NSz.)

Örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (T.), (AK.) näm; osztj.  (V.), (DN.), (O.) nem; zürj.  (Sz.), (P.), (KP.) ńim; votj.  (Sz.) ńim; cser.  (KH.) lǝm; md.  (E.), (M.) ľem; finn nimi; lp.  (norv.) nâmmâ; – jur. ńumꝛ, ńim; szelk. nim; kam. nim, nəm; stb.: ’név’ [uráli *nime ’ua.’].  ≋  Megfelelői: juk. niu, nim; csukcs ninn; lat. nomen; stb.: ’ua.’.  ⌂  A szó belseji *m kialakulásához vö. →¹, → stb. – A 4. jelentés a lat. nomen ’név; névszó’ mintájára keletkezett. A további jelentések az eredeti 1. jelentésből, jelentésbővülés útján keletkeztek.

Szinnyei: NyH.; TESz.; MSzFE.; MSFOu. 151: 291; IUSprK. 40; EWUng. fő-², hason-, hír-, kereszt-, melléknév, név-UN UEW. № 597