nádra × A: 1469 ? Madra [szn.] (OklSz. nádra a.); 1519 ? Nathras [sz.] [szn.] (OklSz. nátrás a.); 1522 ? Modra [szn.] (MNyTK. 86: 33); 1547 mattráról [✐] (Magyary-Kossa: OrvEml. 1: 353); 1562 Natra finekis (MNy. 6: 38); 1564 k. nádra füvet [✐] (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 261) J: 1 1547 ’szorongató, fájdalmas görcs | würgender Krampf’ (↑); 2 1577 k. ’anyaméh | Gebärmutter’ (OrvK. 328); 3 1588 ’havivérzés, menstruáció | Menstruation’ (NySz.); 4 18. sz. első fele ’a szüléskor a méhből távozó méhlepény és magzatburok | Nachgeburt’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 318); 5 [kerek ~, macska~] 1775 ’repkény; pénzlevelű lizinka | Gundelrebe; Pfennigkraut’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 261, 265)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. nědra [többes szám] ’kebel’; szbhv. nedra [többes szám] ’ua.; sarj, hajtás ‹elvont›’; szlk. ňadrá [többes szám] ’kebel’; or. недра [többes szám] ’a föld öle; belső, vmi belseje’; stb. [a szláv *vъn [elöljárószó] + ědra [többes szám, tárgyeset] ’belső, vmi belseje’].  ⌂  A szó eleji n > m változáshoz vö. nesze > mesze (→ne¹). A 3., 4. jelentés metonímia az eredeti 2. jelentés alapján. Az 1. jelentés a belső görcsre vonatkozik. Az 5. jelentés valószínűleg a nádrafű  (↑) összetétel alapján keletkezett.  ⌂⇒  A magyarból (esetleg visszakölcsönzésként): szlk.  (N.) mádra ’görcs, fájdalmas izomösszehúzódás; mézelő virág, mézvirág’.  ≁  Nem tartozik ide: a metterfű ’kamilla’  (17. sz.: MNy. 56: 406) összetétel; ez a német ném. Mutterkraut ’őszi margitvirág’ mintájára alkotott részfordítás.

☞ Századok 1916: 164; Szily-Eml. 29; Kniezsa: SzlJsz. 351; TESz. mátra a.; EWUng.→ macska-¹