nyárad † A: 1113 ? Narath [d-t] [sz.] [hn.] (Fejérpataky: KKOkl.); 1695 elnyáradt (Nyr. 72: 261); 1834 el-nyárjadtt (Kassai: Gyökerésző 3: 408); 1885 nyálad (Nyr. 14: 524) J: 1 1113 ? ’〈bor, romlott étel〉 nyálkássá, nyúlóssá válik | schleimig, zäh werden’ (↑), 1695 ’ua.’ (↑); 2 1834 ’elesik, elterül; elájul | stürzen, hinalfen; ohnmächtig werden’ (↑); 3 1880 ’szétfoszlik, alaktalanná válik | sich auflösen, unförmig werden’ (Nyr. 9: 231)

nyárlik ∆ [1] A: 1398 ? kysnyarlew [ɔ: kisnyarlow] [sz.] [hn.] (OklSz.); 1438 ? Nyarlo [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 584); 1578 nyárlott [sz.] (NySz.); 1595 nyarlot [sz.] (NySz.); 1784 nyárolni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 59); 1810 nyárlik [▽] (NSz.) J: ’〈bor, romlott étel〉 nyálkássá, nyúlóssá válik | schleimig, zäh werden’

Származékszó. |  ⌂  Az alapszó egy eredeti, ’nyálkás, nyálas, ill. azzá váló’ jelentésű igenévszó igei realizációja lehetett, amelynek a névszói realizációja a →nyár¹ szó. A szóvég -d, -l igeképző; vö. árad (→ár¹), →foszlik stb. A szavak eredetileg posványos, vizes, nedves területre vonatkozhattak.

☞ TESz. nyárlott a.; EWUng.→ nyár¹