nyár¹ A: 1113 Narath, Narias [sz.] [hn.] (Fejérpataky: KKOkl. 61); 1237 nar (OklSz.); 1238/ Narrag [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 793); 1263 Nyaradwyze [sz.] [hn.] (LtKözl. 55: 114) J: 1 1113 ? ’mocsár, mocsaras hely | Sumpf(land)’ (↑), 1183/ ’ua.’ (Wenzel: ÁÚO. 11: 47); 2 1113 ? ’nedves, homokos talajt kedvelő, igénytelen fák nemzetsége, faja, egyede | Pappel (Populus)’ # (↑), 1237 ’ua.’ (↑) Sz: nyáras 1113 [hn.] (↑)

Örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (T.) ńēr ’mocsár, láp, ingovány’; zürj.  (Sz.), (P.) ńur ’ua.; mocsár’; votj.  (Sz.) ńur ’nedves, vizes ‹fa, gabona›; mocsár, ingovány’; ? finn noro ’mocsaras völgy; patakocska’; – jur. ńurka ’nyárfa’; szelk. njăr ’tundra’ [uráli *ńorɜ ’mocsár’].  ≋  Megfelelője: juk. ńor ’ua., láp, ingovány, mocsár’.  ⌂  A szóvégi j-s változathoz vö. →fürj, marj (→mar²). A 2. jelentés másodlagos; a mocsár, nedves talaj és nedvességet kedvelő növények megnevezésének közös etimológiai eredetéhez vö. →nyír²; vö. még lat. palus ’mocsár’ : ném. Felber ’fűzfa’; litv. ezeras ’tó’ : gör. ἀχερωίς ’nyárfa’; ugyanaz a jelentésváltozás ment végbe valószínűleg a magyartól függetlenül a jurák szamojédben is. E magyarázat mellett szól, hogy a magyar szó és származékszavai gyakran jelölnek vizeket, ill. fordulnak elő víznevekben.

☞ FUFA. 28: 252; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ nyár², nyáradUN UEW. № 639