nyaláb A: 1315 Nalab [hn.] (HOkl. 193); 1416 u./¹ ṅalabւaiat [sz.] (BécsiK. 230) J: 1 1315 ’〈egybe markolható v. karral átfogható mennyiségű〉 gallyból, szalmából, egyéb szálas anyagból csomó, köteg | Bündel, das Bund’ # (); 2 1418 ? ’csomag, málha; teher | Paket, Gepäck; Last, Bürde’ (OklSz. nyalábos a.), 1527 ’ua.’ (ÉrdyK. 597); 3 1771 ’kötet | Band 〈Buch〉’ (NSz.); 4 1803 ’az emberi test kerülete a törzsnél; [főleg a ~ba, ~jába kap, vesz stb. szókapcsolatokban] az ember öle | Körperumfang beim Rumpf; [haupts. ~ba, ~jába kap, vesz] Schoß’ (NSz.) Sz: nyalábcsa 1416 u./¹ ’motyó, kis batyu | Bündelchen’ () | nyalábos 1418 Nyalabos [szn.] (OklSz.) | nyalábol [ma igekötővel] 1590 nialablassert [sz.] (ÚSzOkl. 1: 163)

Bizonytalan eredetű, esetleg örökség; ugor kori tő, magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. osztj.  (V.) ńula, (DN.) ńuta, (Kaz.) ńǫʌa: ’együtt’ [ugor *ńalɜ ’köteg, csomó, nyaláb’].  ⌂  A szóvég névszóképzőnek tűnik. A magyarázat bizonytalansága abból fakad, hogy a magyarban a -b ~ -p denominális névszóképzővel alkotott szavak keletkezési ideje tisztázatlan (vö. →közép, →küszöb); a névszóképzőhöz vö. →hasáb. További nehézséget jelent, hogy míg a nyaláb denominális, a hasáb deverbális származékszó. A 4. jelentés kialakulásában talán a nyalábol származékszó játszott szerepet.

NytudÉrt. 30: 9; NyK. 65: 158; TESz.; UEW. 875; EWUng. nyolc