nyakleves A: 1786 nyak-levest (NSz.) J: ’pofon, füles, tasli | Backpfeife, Ohrfeige’ #
Összetett szó. | ⌂ A →nyak ’nyak, nyakszirt, tarkó’ + leves tagokból áll, alárendelő, jelzői összetétellel keletkezett. Az utótag etimonja és jelentése bizonytalan, esetleg a ’lebegő mozgás’ jelentésű →lebeg (~ leveg) szócsaládjának egy származéka; vö. még leves ’lobogó ruhadarab; kabát, blúz’ (1872: Nyr. 1: 425). A b > v hangváltozáshoz vö. →levegő. A szó kétségtelenül régebbi, mint az első adata. Erről árulkodik a népetimológiai keletkezésű nyaklé ’pofon’ (1750: Wagner: Phras. Colaphus a.) korai megléte is; vö. még →lé. ∼ Ugyanezzel az utótaggal: (R.) pofleves ’ua.’ (1791: NSz.).