naplopó A: 1804 nap lopó kóborlogók (NSz.); 1805 naplopó (NSz.) J: [jelzői értékben is] ’lusta, semmittevő ember | Tagedieb’ #
Német mintára alkotott tükörfordítás, összetett szó. | ≡ Vö. ném. Tagedieb ’naplopó, világlustája’. Kialakulásmódjához vö. →csirkefogó stb. ⌂ A magyarban: →nap¹ ’nap, nappal’ + lopó ’lopást elkövető’ (< →lop) szavakból áll. – Az összetett szóval párhuzamosan, német mintára szószerkezetek is keletkeztek; vö. lopja az időt (1713/: SzéchGyLev. 1929: 1: 410); lopja a napot (1844/: NSz.).