méc ∆ A: 1368 Meech (OklSz.); 1440 mecz (OklSz.); 1650 k. mercz (Nyr. 42: 363); 1665 micz (MNy. 80: 255) J: 1 1368 ’egy fajta területmérték | Art Flächenmaß’ (↑); 2 1440 ’egy fajta űrmérték, véka, fél mérő | Art altes Getreidemaß’ (↑)
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (baj.-osztr.) metz, mitz ’a molnároknak gabonában fizetett bér’, metz ’egy fajta területmérték’, mètz·n ’egy fajta edény; a gabona, só stb. kis mértékegysége’, – ném. Metze ’régi gabonamérték’ [< ném. messen ’mér’]. ≋ Megfelelői: szlk. (R.) meca ’egy fajta gabonamérték’. ⌂ A merc változat szó belseji r-je inetimologikus; vö. →léc, →piac.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 331; TESz.; EWUng.→ madzag, mér, messzely, mód